2008-11-26
ennyit a nem ajándékozom xszemest témakörről....
Ez az egyik nagyon kedves ismerőseink gyermekének készített babaköszöntő. Remélem, tetszik majd nekik (még nincs keretezve, de ami késik, az remélhetőleg még idén meglesz ;) )
A másik egy bolt ajtóra akasztható "NYITVA" tábla, amit ma át is adtam az ajándékozottnak. Örült neki, és a táblácskán megidézett Chagall is (bár ő inkább a jutalomfalatnak).
2008-11-25
Megkezdett munkáim - amiket szeretnék azért hamarosan befejezni
Itt a lista:
3. Dimensions Gold collection minis: kínai váza (sajnos nem jut eszembe a neve, és a minta meg otthon van, így aztán képet sem találtam hozzá, de majd igyekszem pótolni). Ezt is a karácsonyi pihenés alatt tervezem befejezni.
Aztán innentől belevetem magam a 2009-es év terveibe:
1. Margaret Sherry Archie macis ágytakaró: Ez egy olyan ágytakaró lesz, aminek a rám eső felét (ami fizikailag "esik" rám) a Lassú RR-ben a lányok hímezték, hímzik nekem, én meg megígértem magamnak, hogy a másik oldalt meg elkészítem 12 mintával én. Archie maciból találtam 24 féle mintát, így ők kerültek/kerülnek a majdani ágytakaról. Még nem jöttem rá, hogy a gépemen elforgatott és lementett minta, hogy lesz itt újra keresztben. Nekem ez kínai. :(
4. Megkezdve várja aztán - most már a 2009-es - karácsonyt még a Dimensions Celebrating Snowman fenyőfaszoknya is. Erről van egy utolsó fázisfotóm, ami 2005. 11. 06-án készült - na azóta nem vettem szegényeket kézbe, pedig tetszenek azóta is.
2008-11-20
Kérdés hozzátok...
Most viszont szeretnék kérdést intézni hozzátok. Mivel a tegnapi nap folyamán utazós blogot ajánlottam, így ma ilyen kérdést teszek fel.
Ki hova szeretne eljutni az életében (nagy vágyak, nagy álmok jöhetnek a net elbírja, de persze jöhetnek a hétköznapiak is, mert bizony azok pontosan ugyanannyira fontosak ám), és miért pont oda? Mit szeretne ott látni, megélni, honnan jött az ötlet, stb.
Mivel kérdezni úgy ér, ha előtte én is megválaszolom, ezért most jöjjön az én válaszom:
Kongóba szeretnék egyszer eljutni - ezt írtam is a 7 dolgos játékban - méghozzá hegyi gorillát megfigyelni a saját élőhelyén.
Nem emlékszem, honnan jött ez a vágyam, talán ezzel kapcsolatban csak a cél kitűzéséhez vezető pillatokat tudok felsorolni.
Ha már láttatok gorillát állatkertben (van nálunk is a fővárosban), akkor tudjátok, hogy nagyon értelmesek, és nagyon is tisztában vannak a "ki-melyik-felén-áll-az-üvegnek" kérdés válaszával, de nekem mindig úgy tűnik, hogy ők ezt nem fogadják el, és sokszor játszanak velünk látogatókkal. Néha olyan érzésem van, hogy én vagyok a látnivaló és ők érkeztek nem olyan régen az elefántos kapun át, hogy megnézzenek egy üvegfalú helyiségben. Ezt nagyon szeretem bennük.
Nagyon emberszerűek, amiről az jut eszembe, hogy az emberek általában a humanoid állatokat szeretik, tartják kedvencként. Pl. a kutyák beszélő szeme. Ezért nem szeretjük talán a rovarokat úgy anblokk. A főemlősök ebből a szempontból kiemelt helyen vannak a szeretetlistán.
A gorilla, mint minden vadállat amúgy, nagyon méltóságteljes állat. Főleg a saját közegében. Ezt szeretném egyszer tényleg átélni.
Afrika nagy szerelmem, egyszer láttam, és tudom, hogy még vissza kell mennem: sokszor, sok helyre ott. Az emberiség bölcsője, és ez bizony érződik is rajta.
Na hát ezért nekem Kongó a vágyott helyem, de sajnos a polgárháború miatt ez most egyre távolabbi jövőnek tűnik (na nem mintha az anyagi rész olyan könnyű lenne....).
És akkor most várom a postokat arról, hogy ti milyen titkos helyszínekről álmodtok, milyen látni-, megélni valót nem szeretnétek kihagyni, ha tehetnétek?
2008-11-19
Virtuálisan a világ (keleti fele) körül
Tehát az ajánlott blog itt található:
http://kk.blog.hu/
2008-11-18
Childhood memories
Szívesen beszélgetek a gyerekkoromról (is) veletek egy kávé/tea/forró csoki társaságában valami jó kis hangulatos helyen, de itt nem írok róla.
2008-11-05
Visszatekintés 2005-re
Ez egy ajtódísz plasztikra hímezve, dróttal függeszthető - ez sajnos nem látszik a fekete háttér miatt. Nővéremnek készült, aki azóta is rejtegeti valahol, mert ki nem rakta.
Itt már rögtön ki is térek akkor az xszemes ajándékozás dilemmára. Személy szerint csak olyanoknak szeretek hímzést ajándékozni, akik értékelik, akik nem érzik rosszul magukat attól, hogy ha nem tetszik az adott dolog, hogy oldják meg, hogy mégse sértődjek meg. Nem sértődöm meg azon, ha valakinek nem tetszik az általam készített hímzés, de jobb szeretem, ha ezt megmondja - persze tudom, hogy ez nehéz ügy, de akkor is. Szóval ha valaki kapna tőlem xszemest, és nem tetszik, tessék megmondani, sértődés nem lesz. ;o)
Amúgy biztos készítettem még más dolgokat is 2005-ben, de azokról sajnos nincsen kép. Többek között azért is tartom fontosnak azóta, hogy szépen rendszerezve archíváljam a hímzések képeit, mert akkor minimalizálni tudom az "én-fejem-sem-káptalan" effektusból származó adatvesztés lehetőségét.