Ugyan...

nem vagytok bőbeszédűek kedves olvasóim, de azért elárulom nektek, hogy két hímzés is lemaradt a tegnapi beszámolóból.

Az egyik technikai probléma miatt, ugyanis szombaton a lassú RR szokásos havi taliján ott felejettem. Ez egy babaköszöntő lesz (nincs még keretezve), amit egyszem nővérem, egyszem barátjának egyszem hugijának babája kapja. Remélem, érhető. :o)
Amint visszakerül hozzám a hímzés, pótolom.

A másik hiány pedig abból adódik, hogy az meg a Keresztszemes 2009-es évkönyvében kerül közlésre. Ezzel a képpel megvárom a megjelenést és csak utána mutatom itt.

42. heti beszámoló

Az elmúlt héten több dolog is történt. A hét elején a temetéssel voltunk elfoglalva, ezért nem is nyúltam semmi kreatív dologhoz. Valahogy nem volt kedvem később arra emlékezni, hogy milyen fájdalmas percekben készült el ez vagy az a tárgy, kép, egyéb.

A temetés után viszont valahol megnyugvás töltött el, mert most már tudom, hogy nem kell szenvedni, nem fáj semmi neki. Persze ez önámítás, mert hát szegényem nincs itt, de jobb ezt így hinni - nekem....

Szerdától itthon voltunk - szabadságon vagyunk, amit eredetileg vele szerettünk volna eltölteni az otthonában, de sajnos ezt már nem tudta megvárni -, így több idő jutott a kreatívkodásra.

Két készülő MP könyvjelző, ezek később látványosabbak lesznek.

Kötöttem is - ez a Sun Ray Shawl -, de visszabontottam aztán, mert rájöttem, hogy a ráhajtásokat fordítva kell készíteni. Amúgy fordítva kötök, mert balkezes vagyok, így nem nagyon tudnak tanítani, és sok mindenre magamtól kell rájönnöm, ez a ráhajtás dolog is ilyen volt.

A múltkor ígért kutyusos falvédő készen. Ugye, milyen szép?

Anyukám olyan kötési technikát tanított, amivel fentről indulva egyben meg lehet kötni egy kardigánt - csak az ujjak alatt kell varrni egy kicsit -, így most gyakorlom a baba (méretű) ruha készítését, aztán majd ha már rendesen megy, ajándék is lehet belőle.

A 2009-es tervek között szerepel Bent Creek Soapbox sorozata. Ebből nem olyan régen elkészült a winter, sajnos összevarrva (banner lesz belőle) még nem tudom mutatni, talán a jövő heti jelentésben már igen.

Ma pedig a Budapesti Állatkertben jártunk - minden évben igyekszünk legalább egyszer eljutni, ezzel is támogatva az állatok etetését - és nagyon jól éreztük magunkat.

Kutyusos falvédő

A hónapban megjelent a múltkori újságos projekt képrejtvényei közül a kutyusos falvédő mintája, ezért aztán megmutathatom a négylábúkat teljes valójukban. Sajnos a kész falvédőt még nem kaptam vissza, így arra egy kicsit várnotok kell. Itt is köszönetet mondok Macsinak és Yolának a varrásért.

Elment...

múlt hét pénteken hajnalban átlépett az álmok világába a Papa.

Bízunk benne, hogy nem szenvedett sokat, hogy az utolsó 4 nap kínjai nem voltak számára annyira borzasztóak, mint amennyire nekünk annak tűntek.

Köszönöm mindenkinek, hogy együttérez velem.

Holnap eltemetjük, és tudom, hogy ő úgy szeretné, hogy éljük tovább az életünket. Igyekszünk ennek megfelelni, de nagyon hiányzik.

néhány dolog

Először is szeretném mindenkinek megköszönni, hogy együttérez velünk, sokat jelent nekem.

A gondolatok még mindig a halál körül forognak, de talán most már kicsit nyugodtabban.
Azt hiszem a két hónappal ezelőtti állapothoz képest annyi változott, hogy most már tudunk egy diagnózist, de talán más nem. Mindig meglepődöm, hogy az évek előre haladtával mennyire másként viszonyulnak az emberek a halál gondolatához. Amíg nekem/nekünk még az a fontos, hogy még sokáig éljenek a szeretteink, addig az idős nagyszülőnek már inkább az, hogy otthon tudjon elmenni, meg ne legyen túlzottan fájdalmas, vagy elhúzódó. A saját nagyapám halt meg nagyon méltóságteljesen és békésen 83 éves korában, és mindig belőle merítek erőt akkor, amikor arra gondolok, hogy kinek kell legközelebb mennie.

A lényeg, hogy igyekszem úgy értékelni halált, az elmúlást, ahogy az érintett teszi, és támogatni őt. Persze ez energiákat kíván, de ennél sokkal többet is adnék neki, ha lehetne....

Igyekszem visszatérni a hímzéses témához, mert amint szemfülesek esetleg már kiszúrták egy újabb 2009-es tervet sikerült befejeznem a hétvégén. Na vajon, mi lehet az????!!

Elveszíteni egy nagyszülőt...

Furcsa érzés. Nekem már nincsenek nagyszüleim. Legalább is vér szerint már nincsenek, de szeretni Peti nagyszüleit szeretem. Talán mert emlékeztetnek a sajátjaimra, talán, mert Peti családját megteremtették, talán csak magukért.
Most baj van.
Nagyon nagy baj.
Végül is mindegy, hogy mi, mindegy, hogy miért pont most, mindegy, hogy mennyi van még a vele töltött időből. Most baj van. Amikor megtudjuk, hogy valami visszafordíthatatlan, akkor kezdjük el inkább értékelni. Persze ez most nem teljesen igaz, mert eddig is szerettem őket, nagyon, ők is engem, nagyon, de eddig nem éreztem azt, hogy nem lesz tovább, hogy nem biztos, hogy lesz több közös karácsony, hogy a 63. házassági évforduló már nem lesz megtartva, hogy a nyáron eltett paprikát senki sem fogja télen megenni. Nem tudom, melyik lesz az utolsó mondat, ami kettőnk között elhangzik, azt tudom, hogy ő megy, neki kell könnyebbé tenni az utat, hogy nekünk itt maradóknak a gyász lesz a legnehezebb. Tudom, hogy nem most van a gyász ideje, de amikor szembeköpnek egy diagnózissal, amikor megtudod, hogy a 2 hete elmúlt születésnap lesz az utolsó, hogy az érintés már nem sokáig adatik meg, akkor nehéz mindezt háttérbe szorítani, és Neki több erőt és szeretetet adni.
Persze nem az én vér szerinti családom, de tíz éve az életem részei és én is az övék, és nem tudom elképzelni, hogy mi lesz, ha szép lassan, csendben elfogynak.
Elveszíteni egy nagyszülőt nagyon nehéz, tudom, nekem már négyen pihennek csendesen.

Gyémánt

Újságos projetkek

Sokan tudjátok, hogy a Keresztszemes Magazin főszerkesztője szervezte meg a Keresztszemes Társaságot, ráadásul a Lassú RR csapat aktív tagja is, így aztán amikor az újságba tervezett hímzések mintáit körbeküldi, természetesen én is vállalni szoktam egyet-egyet.
Az utóbbi időben az alábbi hímzéseimet láthattátok az újságban, amik már megjelentek, azokat teljes nagyságban mutatom be, amik még nem, azokból csak részletet kedvcsinálónak.

Ezek az afrikás betűk már megjelentek, így megmutathatom őket. Eredetileg hűtőmágnesnek készültek és a PETI vagy a PITE felirat készíthető el a magyar helyesírás szabályait figyelembe véve belőlük, de persze neke ebben a felállásban tetszettek.

Aztán itt egy évkönyves horoszkópos részlet, szerintem nagyon édes az eredeti, ebből edényalátét lesz (illetve már az, mert ez is egy műanyag tartóba - angolul trivet - került).

És végül, de nem utolsó sorban, majd az októberi számban lesznek kutyusos minták is, ez azok egyikéből egy részlet.