Arra a következtetésre jutottam, hogy mostanság úgysem lesz időm, kedvem írni a blogomra, így ideiglenesen mindenképpen, de valószínűleg végleg befejezem a blogollást.
Köszönöm, hogy eddig figyelemmel kísértétek a beszámolóimat, hogy reagáltatok a bejegyzésekre!
2010-09-21
2010-05-14
Néhány nap pihenés
Visszatértem a három napos szabadságból.
Szombaton még gyorsan "elszaladtunk" Györgyivel Sofie esküvőjére Paksra. Ezúton is sok boldogságot kívánok nekik. Nagyon örülök, hogy egymásra találtak.
Vasárnap aztán Zirc felé vettük az irányt, hogy végre pihenjünk néhány napot az elmúlt év kimerítő időszakai után. A pihenésre Szarvaskút Hotelt választottuk, mert a Bakonyt imádjuk.
Szombaton még gyorsan "elszaladtunk" Györgyivel Sofie esküvőjére Paksra. Ezúton is sok boldogságot kívánok nekik. Nagyon örülök, hogy egymásra találtak.
Vasárnap aztán Zirc felé vettük az irányt, hogy végre pihenjünk néhány napot az elmúlt év kimerítő időszakai után. A pihenésre Szarvaskút Hotelt választottuk, mert a Bakonyt imádjuk.
Vasárnaptól - szerdáig voltunk, és nagyon élveztük. Bicikliztünk, ping-pongoztunk, sétáltunk, kirándultunk, úsztunk - szaunáztunk, masszírozás is volt, és hát nagyon jókat ettünk. Tényleg meg kell dícsérjem a helyet, mert azon kívül, hogy nagyon kedves és segítőkészek voltak, teljesen korrekt árazás mellett nagyon ízletes és bőséges étkezések is a választott csomaghoz tartoztak.
Néhány képet vadásztam a netről, mert a zirci műemlékkönyvtár megtekintése mellett még ellátogattunk Csesznekre és Bakonybélbe is, amely települések méltán versenyezhetnek a "holöregedjünkmegegyütt" településünként Szentbékkálla, Köveskál és Szentantalfa mellett. :)
Sajnos vége lett a szabadságnak, de ezt a fennmaradó két napot kibírtuk a munkahelyen.
Aztán most már jövök majd hímzésekkel és kötéssel is.
2010-05-04
Áprlisi Lassú RR tali
Miután eldöntöttem, hogy most már tovább nem érdemes tologatnom a lányok meghívását (sajnos tavaly októberben már egyszer elmaradt nálunk a találkozó), mivel több ülésre alkalmas bútor egy darabig még biztos nem lesz a lakásban, a földön meg most is van hely, így a szavazást követően április 24-re tűztük ki a találkozó időpontját.
Kicsit gondban voltam olyan szempontból, hogy vajon mivel is készüljek a látogatásra. Ez a "kényszer" inkább csak abból adódik, hogy a csajok mindig annyi finom dologgal készülnek, nekem meg semmi ötletem sem volt még a találkozó előtt hét elején. Aztán beszéltem Krisztikével, és arra jutottam, hogy a répa a barátunk. Leginkább azért, mert az angolok annyira csípik répatorta - krémsajtos bevonattal - formájában, hogy nekem is ki kellett egy ilyen receptet próbálnom. Szóval a fő alapanyag megvolt, már csak azt kellett kitalálnom, hogy mit is készítsek belőle. Képzeljétek az NLC úgy gondolta, hogy a répa végülis tényleg nagyon jó alapanyag, és pont azon a héten hozott le 10 répás receptet. Ha valaki szeretné, lementettem, át tudom küldeni. ;o) A lényeg a felkínált receptek közül választottam ki: diós-kókuszos répagolyók, fűszeres répamuffin és még vadásztam hozzá egy sajtkrémes répatorta receptet, illetve P. készített egy narancsos-almás-gyömbéres-répás ivólevet.
Sajnos Tündérke reggel telefonált, hogy nem tud jönni, mert elkapta egy calici-vírus, de azért Györgyi, Macsi, Kriszti, TZsuzsi, Iancsa, Pergőke és Verus, Yola és Laci megérkezett (ugye nem hagytam ki senkit?!). Elüldögéltünk a földön, nézegettük a hímzéseket, kötéseket. Természetesen fotó nem készült, mert szerintem kb. senkinek sem jutott eszébe. :o)
Lányok, remélem, mindenki jól érezte magát, és nem ítéltétek meg túl távolinak az új lakást, így jöttök máskor is. :o)
Kicsit gondban voltam olyan szempontból, hogy vajon mivel is készüljek a látogatásra. Ez a "kényszer" inkább csak abból adódik, hogy a csajok mindig annyi finom dologgal készülnek, nekem meg semmi ötletem sem volt még a találkozó előtt hét elején. Aztán beszéltem Krisztikével, és arra jutottam, hogy a répa a barátunk. Leginkább azért, mert az angolok annyira csípik répatorta - krémsajtos bevonattal - formájában, hogy nekem is ki kellett egy ilyen receptet próbálnom. Szóval a fő alapanyag megvolt, már csak azt kellett kitalálnom, hogy mit is készítsek belőle. Képzeljétek az NLC úgy gondolta, hogy a répa végülis tényleg nagyon jó alapanyag, és pont azon a héten hozott le 10 répás receptet. Ha valaki szeretné, lementettem, át tudom küldeni. ;o) A lényeg a felkínált receptek közül választottam ki: diós-kókuszos répagolyók, fűszeres répamuffin és még vadásztam hozzá egy sajtkrémes répatorta receptet, illetve P. készített egy narancsos-almás-gyömbéres-répás ivólevet.
Sajnos Tündérke reggel telefonált, hogy nem tud jönni, mert elkapta egy calici-vírus, de azért Györgyi, Macsi, Kriszti, TZsuzsi, Iancsa, Pergőke és Verus, Yola és Laci megérkezett (ugye nem hagytam ki senkit?!). Elüldögéltünk a földön, nézegettük a hímzéseket, kötéseket. Természetesen fotó nem készült, mert szerintem kb. senkinek sem jutott eszébe. :o)
Lányok, remélem, mindenki jól érezte magát, és nem ítéltétek meg túl távolinak az új lakást, így jöttök máskor is. :o)
2010-05-03
Út az áprilisi Lassú RR taliig...
Azt nem írtam a címbe, de ez az esemény nálunk - nálam - az új otthonunkban zajlott le (még április 24-én, de azóta csak most van időm megírni a postot).
Az utóbbi időben nem voltam valami jó passzban, mert elég sok minden összejött a munka és a lakás körül. Ez az időszak az elmúlt év nagyon rossz családi eseményeit (halál és betegségek) követette januártól, így azt kell, hogy mondjam, már március elejére teljesen lemerültek az elemeim.
A munkám során több határidő is pont március elejére-végére esett, ami azt jelentette, hogy ha rendesen akartam teljesíteni, akkor bizony erősen bele kellett húznom. Persze ezt még tetézte, hogy másodmeló fronton is a március ígérkezett (és be is tartotta az ígéretét) a legkeményebbnek. Szóval a melóval elég jól behavazódtam, ilyenkor szokott az ember lánya hobbikba, meg a családhoz menekülni. Na azt kell, hogy mondjam, hogy ilyen sem jöhetett szóba. Persze igen, de azért elég fáradtak voltunk ahhoz, hogy igazi támaszok tudjunk lenni a másiknak.
Chapter 1: Átmeneti időszak
Januártól már kifejezetten az új lakással - annak berendezésével (leginkább a konyha) és az átköltözéssel teltek a délutánjaink és igazából a reggeleink is. Az építettővel sok tennivaló volt - ezt-azt átvenni, kitalálni, megszervezni. Amúgy persze ez egy tök boldog időszak, és igyekszünk is úgy megélni - de be kell valljam, nagyon fárasztó és idegőrlő volt.
Februárban aztán - nehogy már uncsi legyen, vagy még a végén megvidámodjak - eljött a fog implantátum beültetés ideje. Ezt lehet, hogy nem mondtam, de sajnos egyik alsó rágófogamtól tavaly őssz elején meg kellett válni, mivel az éjszakai csikorgatásokat már nem bírta. Na hát ez valami isteni érzés - 1 órán keresztül hárman csuklóig a szádban vannak, és közben még fúrnak is - én konkrétan két hétig inkább letéptem volna a saját állkapcsom, csak ne fájjon már. 2 hétig kőkeményen fájdalomcsillapítón éltem, pedig amúgy nálunk a szekrényben szoktak megromlani, mert annyira nem kapkodjuk őket. Na a lényeg 2010. február 19-én megtörtént a nagy esemény, vagy inkább események. Ugyanis kora délután megkaptam az aprócska titán darabomat, majd ezt követően hazamentem és az utolsó csomagok összeszedése után átköltöztünk az új lakásban, hogy az első estét ott töltsük. Mit ne mondjak, nincs is annál romantikusabb első este egy új lakásban, mint egy friss fogműtét után lábadozó eltorzult nyögéseit hallgatni. Azért az a sarkokat megszámoltuk. :o)
Igazából örülhetnék is annak, hogy a két esemény egy napra esett, mert így legalább egyszerre két gondot tudtam le. Innentől már "csak" az eddig áthordott töménytelen mennyiségű cuccot kellett elhelyezni az új lakásban - persze úgy, hogy se szekrény, se egyéb tároló a konyha bútoron kívül nem volt - , és a fogászt is egy jó darabig el lehetett felejteni (amit sikerült megtoldanom, és azóta se mentem vissza kontrollra).
Chapter 2: Élet az új lakásban
A beköltözésünket követően szépen lassan az új szomszédok is kezdték birtokba venni az épületet, már másnap becuccolt a közvetlen szomszéd. Velük viszonylag sokáig voltunk kettesben a házban, de azóta már - a második lakógyűlést is letudva - egyre többen hajtják új lakásukban álomra fejüket. És mi még szeretjük őket - mármint a szomszédokat. :o)
Az új lakás nagyon izgi, persze leginkább azért, mert se szék, se asztal, se szekrény nem volt. Így az egyik szobát használtuk tárolónak - így lett egy gardrób szobán, - és enni a konyhapultnál ettünk, állva. De legalább már ágyunk és íróasztalunk volt.
Azóta szépen el is kezdtük a berendezését - persze ez csak lépésről-lépésre megy és egy jó darabig el is tart majd, de legalább a folyamat már megindult. Egyelőre minden hozzánk érkezőnek egy új lakást tudunk megmutatni, mivel mindig változik valami.
Chapter 3: A munka hőse
Március 16-án és 30-án is lett volna egy-egy határidőm, amikre készültem keményen. Sokat jártam vidékre - konkrétan olyan hetem is volt, amikor az 5 napból 5-ször utaztam (persze mindig otthon aludtam), biztosítva így a héten az 1500 km-t. Gondoltam, végül is csak március végéig kell kibírnom, és aztán húsvétkor már csak egy rossz álom lesz ez az egész futkorászás, hajtás. Na ja, ez így szokott menni.....Nem ment, először az egyik határidő csúszott el - természetesen változó feladatmeghatározás mellett, nehogy már túl gyors legyek, aztán másik is, természetesen itt is változtak a körülmények. Ez azt eredményezte, hogy szépen integettem a húsvétnak, és április 30-ig kitoltam a "csakeztéljüktúl" időszakot.
Közben azért, nehogy már esténként unatkozzam, kaptam némi munkát még pluszban. :o) Kb. a március hónapom arról szólt, hogy hatkor keltem, reggel kávé otthon, irány a munka - kora este haza - 15 perc olvasgatás, majd este 11-ig újra munka. Talán a mosogatórongy eggyel jobban nézett ki a hó végére nálam. Aztán igazából húsvét után kezdett megszűnni a délutáni műszak, itt már kezdtem örülni, mert legalább némileg rehabilitálodótt az agyam az újabb munkábamenésre, és végre elkezdett sütni a nap. :o)
Előszedtem a biciklit és több-kevesebb sikerrel a heti 2-3 munkába tekerés azóta is megvan. Persze, ha valahova messzire megyek, vagy esetleg szakad az eső, akkor marad a jó öreg BKV.
A lakást is szépen fokozatosan rendezgetjük be, már le lehet ülni az étkezőhöz, meg szekrény is van, meg karnist is rendeltünk. ;o) Ezért aztán úgy döntöttem, hogy eljött az ideje, és április 24-re meghívtam a lányokat hozzánk, ők meg eljöttek.....de ez már egy másik post témája lesz.
Az utóbbi időben nem voltam valami jó passzban, mert elég sok minden összejött a munka és a lakás körül. Ez az időszak az elmúlt év nagyon rossz családi eseményeit (halál és betegségek) követette januártól, így azt kell, hogy mondjam, már március elejére teljesen lemerültek az elemeim.
A munkám során több határidő is pont március elejére-végére esett, ami azt jelentette, hogy ha rendesen akartam teljesíteni, akkor bizony erősen bele kellett húznom. Persze ezt még tetézte, hogy másodmeló fronton is a március ígérkezett (és be is tartotta az ígéretét) a legkeményebbnek. Szóval a melóval elég jól behavazódtam, ilyenkor szokott az ember lánya hobbikba, meg a családhoz menekülni. Na azt kell, hogy mondjam, hogy ilyen sem jöhetett szóba. Persze igen, de azért elég fáradtak voltunk ahhoz, hogy igazi támaszok tudjunk lenni a másiknak.
Chapter 1: Átmeneti időszak
Januártól már kifejezetten az új lakással - annak berendezésével (leginkább a konyha) és az átköltözéssel teltek a délutánjaink és igazából a reggeleink is. Az építettővel sok tennivaló volt - ezt-azt átvenni, kitalálni, megszervezni. Amúgy persze ez egy tök boldog időszak, és igyekszünk is úgy megélni - de be kell valljam, nagyon fárasztó és idegőrlő volt.
Februárban aztán - nehogy már uncsi legyen, vagy még a végén megvidámodjak - eljött a fog implantátum beültetés ideje. Ezt lehet, hogy nem mondtam, de sajnos egyik alsó rágófogamtól tavaly őssz elején meg kellett válni, mivel az éjszakai csikorgatásokat már nem bírta. Na hát ez valami isteni érzés - 1 órán keresztül hárman csuklóig a szádban vannak, és közben még fúrnak is - én konkrétan két hétig inkább letéptem volna a saját állkapcsom, csak ne fájjon már. 2 hétig kőkeményen fájdalomcsillapítón éltem, pedig amúgy nálunk a szekrényben szoktak megromlani, mert annyira nem kapkodjuk őket. Na a lényeg 2010. február 19-én megtörtént a nagy esemény, vagy inkább események. Ugyanis kora délután megkaptam az aprócska titán darabomat, majd ezt követően hazamentem és az utolsó csomagok összeszedése után átköltöztünk az új lakásban, hogy az első estét ott töltsük. Mit ne mondjak, nincs is annál romantikusabb első este egy új lakásban, mint egy friss fogműtét után lábadozó eltorzult nyögéseit hallgatni. Azért az a sarkokat megszámoltuk. :o)
Igazából örülhetnék is annak, hogy a két esemény egy napra esett, mert így legalább egyszerre két gondot tudtam le. Innentől már "csak" az eddig áthordott töménytelen mennyiségű cuccot kellett elhelyezni az új lakásban - persze úgy, hogy se szekrény, se egyéb tároló a konyha bútoron kívül nem volt - , és a fogászt is egy jó darabig el lehetett felejteni (amit sikerült megtoldanom, és azóta se mentem vissza kontrollra).
Chapter 2: Élet az új lakásban
A beköltözésünket követően szépen lassan az új szomszédok is kezdték birtokba venni az épületet, már másnap becuccolt a közvetlen szomszéd. Velük viszonylag sokáig voltunk kettesben a házban, de azóta már - a második lakógyűlést is letudva - egyre többen hajtják új lakásukban álomra fejüket. És mi még szeretjük őket - mármint a szomszédokat. :o)
Az új lakás nagyon izgi, persze leginkább azért, mert se szék, se asztal, se szekrény nem volt. Így az egyik szobát használtuk tárolónak - így lett egy gardrób szobán, - és enni a konyhapultnál ettünk, állva. De legalább már ágyunk és íróasztalunk volt.
Azóta szépen el is kezdtük a berendezését - persze ez csak lépésről-lépésre megy és egy jó darabig el is tart majd, de legalább a folyamat már megindult. Egyelőre minden hozzánk érkezőnek egy új lakást tudunk megmutatni, mivel mindig változik valami.
Chapter 3: A munka hőse
Március 16-án és 30-án is lett volna egy-egy határidőm, amikre készültem keményen. Sokat jártam vidékre - konkrétan olyan hetem is volt, amikor az 5 napból 5-ször utaztam (persze mindig otthon aludtam), biztosítva így a héten az 1500 km-t. Gondoltam, végül is csak március végéig kell kibírnom, és aztán húsvétkor már csak egy rossz álom lesz ez az egész futkorászás, hajtás. Na ja, ez így szokott menni.....Nem ment, először az egyik határidő csúszott el - természetesen változó feladatmeghatározás mellett, nehogy már túl gyors legyek, aztán másik is, természetesen itt is változtak a körülmények. Ez azt eredményezte, hogy szépen integettem a húsvétnak, és április 30-ig kitoltam a "csakeztéljüktúl" időszakot.
Közben azért, nehogy már esténként unatkozzam, kaptam némi munkát még pluszban. :o) Kb. a március hónapom arról szólt, hogy hatkor keltem, reggel kávé otthon, irány a munka - kora este haza - 15 perc olvasgatás, majd este 11-ig újra munka. Talán a mosogatórongy eggyel jobban nézett ki a hó végére nálam. Aztán igazából húsvét után kezdett megszűnni a délutáni műszak, itt már kezdtem örülni, mert legalább némileg rehabilitálodótt az agyam az újabb munkábamenésre, és végre elkezdett sütni a nap. :o)
Előszedtem a biciklit és több-kevesebb sikerrel a heti 2-3 munkába tekerés azóta is megvan. Persze, ha valahova messzire megyek, vagy esetleg szakad az eső, akkor marad a jó öreg BKV.
A lakást is szépen fokozatosan rendezgetjük be, már le lehet ülni az étkezőhöz, meg szekrény is van, meg karnist is rendeltünk. ;o) Ezért aztán úgy döntöttem, hogy eljött az ideje, és április 24-re meghívtam a lányokat hozzánk, ők meg eljöttek.....de ez már egy másik post témája lesz.
2010-04-06
Blog újratöltés....
Itt a tavasz, elmúlt a Húsvét is, én meg még mindig lógok egy csomó mindennel. Szégyellem is magam rendesen, de az elmúlt időszak elég sűrűre sikeredett - tényleg azon lennék meglepődve, ha csak egy kicsit lelassulna körülöttem a világ. Ahogy azt Mr. Incredible is mondja: "Nem maradhatna egy kicsit megmetve a világ?". :o) Na jó ennyire komoly dolgokat azért nem követtem el.
Gyors felidézés, aztán most már igyekszem többet jönni.
1. Megváltozott a címem. Mármint a lakcímem. Ezzel kb. az összes szabadidőm el is ment és megy egy jó darabig. Ha valaki költözött már, az tudja, hogy ilyenkor aztán kiderül, hogy mennyi felesleges kacat is van otthon, amit most át kell nézni, szelektálni, aztán bedobozolni, majd átcipekedés után kicsomagolni, újraszelektálni, és aztán a helyére pakolni. Na de a lényeg az, hogy jelen állapot már megtörtént, a lakás "otthonosítása" - értsd függöny, szőnyeg, hiányzó bútorok beszerzése - van vissza, de ez meg egy hosszabb folyamat.
2. Sokat dolgoztam, ami rengeteg utazással (országon belül) és rengeteg olvasással járt.
3. Az előzőből kiindulva se nem olvastam (saját örömömre), se nem írtam, se nem hímeztem az elmúlt három hónapban.
Remélem, most egy kicsit visszalassul a világ körülöttem, és tudok újra írni ide is.
Köszi a türelmet.
Gyors felidézés, aztán most már igyekszem többet jönni.
1. Megváltozott a címem. Mármint a lakcímem. Ezzel kb. az összes szabadidőm el is ment és megy egy jó darabig. Ha valaki költözött már, az tudja, hogy ilyenkor aztán kiderül, hogy mennyi felesleges kacat is van otthon, amit most át kell nézni, szelektálni, aztán bedobozolni, majd átcipekedés után kicsomagolni, újraszelektálni, és aztán a helyére pakolni. Na de a lényeg az, hogy jelen állapot már megtörtént, a lakás "otthonosítása" - értsd függöny, szőnyeg, hiányzó bútorok beszerzése - van vissza, de ez meg egy hosszabb folyamat.
2. Sokat dolgoztam, ami rengeteg utazással (országon belül) és rengeteg olvasással járt.
3. Az előzőből kiindulva se nem olvastam (saját örömömre), se nem írtam, se nem hímeztem az elmúlt három hónapban.
Remélem, most egy kicsit visszalassul a világ körülöttem, és tudok újra írni ide is.
Köszi a türelmet.
2010-02-08
Kis türelmet kérek....
Köszönöm, hogy a könyvekkel kapcsolatosan érdeklődtök. :o) Ígérem, meg is írom a részletesebb beszámolókat. Illetve a hímzéseimről is vannak képek.
de...
egy kis türelmet kérek mindenkitől, ugyanis éppen költözünk, így most mindenem szanaszét, illetve a netezés is korlátozott lehetőség.
Igyekszem minél hamarabb visszatérni, de szerintem a március eleje a reális.
de...
egy kis türelmet kérek mindenkitől, ugyanis éppen költözünk, így most mindenem szanaszét, illetve a netezés is korlátozott lehetőség.
Igyekszem minél hamarabb visszatérni, de szerintem a március eleje a reális.
2010-01-11
Olvasmányok
Úgy döntöttem, hogy kissé bevonlak benneteket is az olvasmányélmények kerekítésébe, ezért kérdést intézek hozzátok.
Melyik könyvről szeretnétek még bővebb leírást olvasni a blogomban? Ígérem, hogy ha kértek, akkor arról a műről egy az előző hozzászólásban megjelenteknél egy lélegzettel nagyon szöveget hozok össze. Remélem, így áll az alku és jöttök kérni. :o)
Melyik könyvről szeretnétek még bővebb leírást olvasni a blogomban? Ígérem, hogy ha kértek, akkor arról a műről egy az előző hozzászólásban megjelenteknél egy lélegzettel nagyon szöveget hozok össze. Remélem, így áll az alku és jöttök kérni. :o)
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)
